Wednesday, 29 September 2010
Monday, 20 September 2010
Találtam
- DMC, Anchor fonalat (220-260 Ft körüli összegből jön ki, ami 1,4-1,6 NZD)
- vásznakat, készleteket
- fonalakat, kötútűket, horgolócérnákat
- kivágókat (scrapbookos), festésre váró fa és papír dobozokat, tartókat
- akkora áruházat, amiben mindez megvan, sőt, sokkal több is - pl. méterárú, meg ágyneműk, meg pohárkészletek (olyan helyes bögrék, hogy jajj...), festékek, ragasztók, fotóalbumok, stb...
Ok, ide nekem egy állást, és már megyek is vásárolni...
Friday, 17 September 2010
Fonalat vettél tőlem?
Akinek bárminemű véleménye, óhaja, sóhaja van a fonalakkal kapcsolatban, amit tőlem szerzett be, kérem, hogy ossza meg velem. Elsősorban velem, főleg, ha sóhaja van...
Mint kiderült, volt olyan gombóc, ami kevesebb volt, mint a kiírt tömeg - és mivel nem használtam belőle egy cm-t se, ezért nem is sejtettem. Azóta megbeszéltük ezt a félreértést, de ha más is járt így, kérem, keressen meg.
Egyébként a kiírt tömegről jut eszembe: én már jártam sajna úgy, hogy nem annyi volt a gombócban, mint a ráírt tömeg. Pedig neves márkáról volt szó... Szoktam olyat csinálni, hogy vicc kedvéért lemérem (ok, lemértem, míg megvolt) a szuperpontos konyhai mérlegemen, és meglepő eredmények jönnek ám ki! Kevesebb gyakran volt a gombócban, több soha :D Lehet, hogy rosszul mintavételeztem.
Erről jut eszembe: kell vennem digimérleget, konyhait és mázsamérőt is...
Thursday, 16 September 2010
Kötögetés a kiwik közt
Az árakkal már nem voltam annyira kibékülve - bár az itteni fizetésekhez képest nem sok, de egyelőre vissza kell fognom magam, mert még nem nekem való. Azért készítettem pár fotót, és gyakorta nézegetem, elemezgetem őket :)
Sokan kérdeztétek, hogy kötöttem-e végül a repülőn. Képzeljétek, felvittem a fedélzetre a kötésem, viszont annyira rossz időkben repültünk, hogy nem tudtam kötni - fáradt voltam, egyre fáradtabb. Még olvasni se volt kedvem. Talán a legközelebbi úton már jobb lesz a helyzet, kedvezőbb a biológiai órámhoz. Hazafele egy éjszakát szállodában fogunk eltölteni, akármikor is látogatunk haza.
Viszont a Traveling woman kendőm végig velem volt :) Gyakran le is vetették, bár nem azért, hogy megcsodálják, csak nyaktekerentyű nélkül kellett átsétálni a fémdetektorok alatt :D De olyan jól esett, hogy velem lehetett az, amivel készültem az útra :))
Az én kis Traveling woman kendőm 11875 km-t utazott, járt majd 12e méter magassan és száguldott majd 1000 km/h sebességgel... bizony ám :) Megáztatta pár tavaszi eső Aucklanden, megsütötte a napcsoka, megcsodálta velem a hihetetlen élénk színű, csodásan változatos virágokat, amik már örvendeztetik az ittenieket...
És hogy min dolgozok jelenleg? Lesem, hogy kinek hogy tetszett barkán a Traveling woman kendőm, folytatom a csipkekendőm, amit még otthon kezdtem el, és elkezdtem egy zoknit, aminek már az első sora kész is van ;))
Most pedig még kicsit sütnizünk (Edit barátném olyan csokis cookie-t gyártott, hogy az ujjam is nyalogatom a sütievés után...), aztán megyünk aludni, itt most este 9:25 van... (+10 óra hozzátok képest)