Hogy hogy vagyok? Jár az agyam, kavarognak a gondolatok, elmélkedek és álmodok... de valahogy egyelőre nem akarnak konkrét formát ölteni, és kifele meg végképp nem kívánkoznak - így nem tudom elmesélni, hogy is vagyok. Bent élek, valahol mélyen.
A kezem azért jár. Olyan ez, mintha megolajozná a gondolkodást. Így könnyebben megy a többi, ami rám vár úgy általában az átlagnapokon. Mert gondok vannak, folyton előjönnek a permanensek mellé...
Erre jött pár meglepetés, ami sokat segített! Apróságok, meg nagyobbak, és nem tudom, hogy afentiek akarták, hogy ezeket most kaptam - de tényleg nagyon jól estek és nagyon jól voltak időzítve!
Ami nem fizikai, de szívvel abszolút fogható: a levelek, a barátságdíj... Amit picit halványított, hogy két rendszeres olvasóm úgy döntött, hogy már nem kér belőlem többet, vagy csak egyszerűen nem adja nevét a blogomhoz. Erre mit is lehetne mondani? :)
Ami nem fizikai, de szívvel abszolút fogható: a levelek, a barátságdíj... Amit picit halványított, hogy két rendszeres olvasóm úgy döntött, hogy már nem kér belőlem többet, vagy csak egyszerűen nem adja nevét a blogomhoz. Erre mit is lehetne mondani? :)
Ezt már egy ideje kötögetem: egy szürkéskékes fonalból kötött Ene's kendő :) Csipkés, de tipikusan nem a romantikus fajta bidres-bodros, inkább visszafogott stílusú. Nekem nagyon tetszik.Meg a fonal színe nagyon élvonalban végzett, ezért döntöttem úgy, hogy ő vele folytatom a kendő-sort. A fotón az alsó csipkeminta látszik, ez fut végig az alján - innen apróbb gyémántminta következik a nyakáig... Majd mutatok fotót arról is.
Annyi látszik már most, hogy nagyon jó tartása és esése lesz, ha végre elkészül :) Ráadásul méreteiben is szép kis darab lesz. Most fogy el az első motring a vékony gyapjúból... majdnem 250 m... :)) S hol van még a vége???
Annyi látszik már most, hogy nagyon jó tartása és esése lesz, ha végre elkészül :) Ráadásul méreteiben is szép kis darab lesz. Most fogy el az első motring a vékony gyapjúból... majdnem 250 m... :)) S hol van még a vége???
A fonal: fehér alapon kék és sötétkék foltos mohair. Valahogy adta, hogy valami finom, nőies kis dolgot kell készíteni belőle, ami kihozza fonal szépségét és finomságát. Az viszont még mindig lenyűgöz, hogy képes egy finom, puha, mohair fonal azt a tökéletes Mary-Jane formát visszaadni, ha már a fejen van...
Mindig is ki akartam próbálni, hogy áll... Ugyanis a sapkák, abban a minutumban, ahogy a fejemre kerülnek: mindről kiderül, hogy óriási tévedés. Pedig milyen szépeket láttam...
Posts
