Lila Mary-Jane

Itt az ősz, reggelente azért elfér egy könnyú kis mohair sapka :) A sajátomat már bőszen hordom (és főleg nem azért, mert hűvös van), de mellette készülgetnek a többiek: kétféle lila, zöldek, fekete, bordó, világoskék... Nagyon jó végignézni rajtuk!
Később teszek fel fotót a többiről is.

Pamutfonalat tessék

Nos, a pamutfonalak elmentek egyszer a piacra... Ők együtt a legszebbek, de külön-külön is megállják a helyüket!

• 100% pamutfonal, mercerizált
• 50 g/125 m
• 2,5-3,5 tűvel ajánlott kötni/horgolni
• 40 fokos vízben mosható, alacsony hőmérsékleten vasalható
• lilából: 8 gombóc
• türkizből: 4 gombóc
• rózsaszínből (lazacszín inkább): 3 gombóc
• még van hófehér: 4 gombóc
• 1 gombóc: 350 Ft (boltban 550 ft, alsóhangon)
  
• dohányfüstmentes otthonból
• ajánlom takaróhoz (ezek a színek együtt is mutatósak...), mosdórongyhoz, babaruhákhoz, táskákhoz, stb.

És még akadt 7 gombóc fukszia színű pamutfonal is :)

• szintén 100% pamutfonal
• Palermo márkájú, egyiptomi, minőségi fonal
• finom szálú, selymes fonal
• 50 g/ 105 m
• 3,5-4 mm-es horgoló- vagy kötőtű ajánlott hozzá
• 60 fokon mosható, közepes meleg vasalóval vasalható
• ajánlom kardigánhoz, mellényhez, vállkendőkhöz, sálakhoz - nem nyúlik, van tartása, mégis puha...

További info itt: amotae kukac vipmail pont hu

Fonal eladó

Hamár ősz, akkor legyen őszies fonalakció is... Eladó a fotón látható karamell színű, 100%-ig természetes fonal!

• 20 g/81 m
• 50% báránygyapjú + 50 % angora, amitől aztán végképp finom és puha
• 3 1/5-es tűt ajánl hozzá
• 30 fokos vízben, kézzel mosható
• 10 gombóc van belőle
• ajánlom finom darabokhoz, leginkább csipke kendőkhöz... de finom kardigánokat is el tudok belőle képzelni - horgolva vagy kötve!
• dohányfüstmentes otthonból

Nap fotója

A fotóban én is benne vagyok, legalábbis kezem munkája :)) Hajni újra alkotott!

Máris csütörtök? ;)

Ha már itt az ősz:

Milyen terveid vannak őszre? Mi szép és ihletet adót találtál, amitől beindult a boldogsághormon-termelődésed?

Itt az ősz, itt van újra. Lehet nézelődni vastag fonalak után, meg a lengébbeket se szabad kihagyni a mókából, elvégre vannak még szép napok (és itt ne sértődjenek meg az idősebb korosztályhoz tartozó hölgyek, mély hálát érzek irántuk :))

Épp ma fedeztem fel egy tervezőnőt, akinek a munkái közül sok ihletet adtak. Britta Wilfert ravelry-n találtam (van önálló oldala is). Amik tetszettek, abból szedtem egy csokorravalót nektek és titkos laboromban összeállítottam egy kis montázst :)

Főleg azért szeretem ezeket a munkákat, mert mindegy el tudom képzelni rajtam :) Ráadásul egyik se ígényel nagy szakértelmet, el lehet őket készíteni pontos leírás nélkül. Ok, a felső sor középső ruhája kicsit kakukktojás, mert nem épp őszies, de maga a fazon tetszett.
Még soha nem volt hosszabb pulcsim (rövid ruha?), amit szűkebb farmerhoz fel tudnék venni. Pénteken két passzentos farmer megvásárlásával ünnepeltem a diéta eredményességét (arról nem is beszélve, hogy Judilla tanácsát beláttam, miszerint a lötyögő ruha kövérít), és ehhez most igazán el tudnék képzelni valami hosszabbacska pulcsi-ruhát, ami szolidan követi a test vonalát.

Ezen kívűl poncsóra is szükség van. A fodros szélű igazán tetszik, friss ötlet, vagy ha eddig láttam is, nem igazán szúrt szemet. Remek ötlet, pedig én szeretem az egyszerű dolgokat. De ez még belefér a kategóriába.
A bal-szélső-középső férfi pulcsi is egészen jópofa, szaladgálós verzió. Igen, magamnak. A család férfitagjai nem értékelik (khm, khm...) a kötési tudományom.

Mindezt szürkében, sötétbarnában, világosbarnában, mogyoróban, mohában, feketében, bordóban és lilában képzelem el.

Éljen az ősz :)

First day of September ;) so: RABBIT, RABBIT!

Rezzennek a falevelek, jön az ősz!

Készülök az őszre :) És ti?

Pinkie/Bonbon bemutatkozna :)

Hihetetlen önfejű ez a maci! Nem árul el semmit magáról, azt mondja, hogy, nekem egy szót se mond...
Majd megkérdezem Panka gazditól, ha összebarátkoztak. Azért se hagyom magam!
De a fotózásba nagy nehezen beleegyezett.

Hangulatok a Savaria karneválról

További fotók itt!

Együtt lehetnénk

Tegnap este tettem le a könyvet. Igazán sokkal korábban végeztem volna, ha nem lennék gyarló ember, fáradtsággal és alvási szükségletekkel.... Így beletelt pár napba, mire végeztem vele. De ha kezembe vettem, és nem nyomott el a fáradtság, olyankor habzsolva olvastam az oldalakat, pedig nem volt krimi.

A történet magányos emberek egymásra találásáról szól.
A mesélés Camille-al kezdődik, akit elutasítja a világot, csak a legszükségesebbeket végzi el, vagy még azt sem... mígnem Philibert, a nemes származású, rossz szociális érzékkel megáldott, dadogós figura felnyalábolja a hideg, félájult, beteg lányt és megmenti őt. Leviszi óriási, de lepukkant lakásába, ahol hajdan volt arisztrokra családja élt fénykorában, de most ő csak amolyan ott ragadt védőbástya, hogy a rokonok ne kaparinthassák meg a jó helyen fekvő, lim-lommal teli lakást. Mint kiderül, Philibert nem lakik ott egyedül, szobát bérel Frank, a folyton fáradt és agresszív kitörésekkel spékelt szoknyapecér, akit eleinte Camille nem is lát, csak mindenféle hangokat hall szobájából. Eleinte igyekeznek elkerülni egymást, ne zavarják egymás köreit - főleg, mert Frank nem örül neki, hogy egy nő költözik az ő kis megszokott rendjükbe.
Lassan kiderül mindenkinek a története, a sorsa. Annyira hihetetlen, hogy az író mennyire könnyed stílusban és finoman adagolja ezeket a kemény dolgokat, hogy szinte már emészthető. Persze, könnyen olvastam, nem járt felelőséggel a sok fájdalom tudása, így csak félig haltam bele a sorsaikba.
De ennyire nem egyszerű a történet. Ők hárman egymás "zombi-életének" felforgatói, megmentői, akarva-akaratlanul is segítenek egymásnak - majd ők hárman megmentik egy harmadik ember életét is.

És igen, végre happy endes történet. Mindez Párizsban, ecsetek és fakanalak közt, elsárgult könyvekkel, érzékeny és magányba temetkezett emberekkel, akik lassan engednek fel, mint a fagyasztott tökfőzelék...



Ráadásul filmet is forgattak belőle Ensemble, c'est tout (aka: Hunting and Gathering) címmel :) Ki más játszhatná Camille-t, mint Audrey Tautou, a kis aranyos francia lány a szomszédból :)) Frank szerepét pedig az a Guillaume Canet kapta meg, aki a Partban jártszott Leonardo DiCaprio és Virginie Ledoyen mellett.


És még valamit a könyvről: annyira megszerettem, hogy nem elég nekem a könyvtári kölcsönpéldány, kell egy saját is belőle!

Barbinál játék van :)

Egy másik képet mutatok Barbinak, amin Bella található, mint egyik kincsem*, és a kezem, mint alkotóeszköz :)

Hogy mi az apropó? Hát Barbi születésnapi játéka :)

























*már Zsuzsi Krisztián kincse :)

Hangulatok kint és bent...

finoman szemerkélő eső


halk zene, kellemes hőmérséklet ...
és erős pattogtatott kukorica-szag... szomszédból jön, ahol nagy buli lehet :D

Közben Phan játszani hívott... :)

Az utolsó kiolvasott könyv Merle: A sziget c. könyve volt. Izgalmas, és elgondolkodtató. Csak ajánlani tudom! Töredelmesen bevallom, hogy első Merle regényem, de ez annyira tetszett, hogy várom a következőt!
Egy csapatnyi emberről van szó, akiket összeköt a hajón elkövetett bűn, és hogy az akasztófát megússzák, elmenekülnek egy lakatlan szigetetre. A csapathoz csatlakozik pár tahiti férfi és nő is, így lesz teljes a csapat. Persze, itt sok minden felüti fejét, a vérmérséklettől a nemi hovatartozásig, a hajón elfoglalt szereptől a múltból hozott sérelmekig... Izgalmas, összetett könyv!
Íme egy mondatnyi részlet a 161. oldalról (5. mondat:)):
"Purcell megint nevetett, majd hátratette a kezét, megfogta Itia csuklóját, és megpróbálta széthúzni."

A játék szabályai szerint most meg kellene neveznem 5 bloggert, akik majd folytatják a játékot. De én megint röhögök a szabályokon és megkérek mindenkit, hogy ajánlja az utolsó átrágott könyvét, mutassa meg, hogy amit olvasott, az tetszett neki vagy sem... és idézze a 161. oldal 5. mondatát. Nos, aki rám kíváncsi volt, arra én is kíváncsi lennék :) Tessék mutogatni, még akkor is, ha már más játékba hívott!
Hagyj egy kommentet, hogy olvasgathassam a te könyved ajánlását és 161. oldal 5. mondatát :))

Bella, az aranyos

Bella hajlamos rá, hogy csak úgy kiránduljon egyet a balkonládába, és nézelődjön, mint a mamák szoktak. De ő nem régi dolgok poros szagú emlékein tűnődik, de nem ám! Várja, hogy gazdija végezzen a munkával, aztán elvigye magával sétálni. Vagy könyvtárba. Vagy traccsapartira a kávézóba. De a legjobban kiállításokra szeret járni! Nagy álma, hogy eljusson Párizsba!

Bella minden egyes porcikája nemes fonalból-anyagból készült, kézzel kötve-horgolva-hímezve és varrva! A buksija és teste puha, mokkaszínű moharifonalból van, selymesen puha minden része :) A horgolt sál is mohair, de törtfehér árnyalatú. A testének többi horgolt része: 100% finomított gyapjú, sötétbarna színben. Kapott még egy kis horgolt virágot a füle tövébe, és szív-gombot a pamutból, kézzel varrt ruhájára. Nózija most is pamutfonalból hímzett, és itt-ott szeplős is... :))

További fotók és elérhetőség ITT :)

Én és Dönc úr :))

A sapkafotózásból ki nem maradhatott volna őfelsége... Jött, szaglászott, ledöbbenve nézte, hogy gazdi miért álldogál egy zümmögő izével a kezében, ráadásul az ágy tetején. És az is fura volt, hogy én miért állok mozdulatlanul, tán nem is én vagyok.
Közelebb klattyogott, sniff-sniff. De, a szagok stimmelnek. Aztán meg elnevettem magam. Dönc fején meg látszott a mélységes lenézés: biztos befülledt a feje a sapkában. Hja, kérem, ilyen melegben, mohairt húzni...
A fotón már adja az ártatlankát, de ne tessék elhinni neki!

Bye than...

Holnap reggel hosszabb családsegítő kiruccanásra megyek :) Szórakoztatom a családot, főzök rájuk, nagypapinak felolvasok, filmet nézetek az aprónéppel, kirándulni megyünk, meg csillagokat bámulni... szóval a pesztra szerepét vállalom be, míg szüleim elmennek nyaralni. Üdv Somogy! Már várom a találkozást :)

Aztán jövök :)

U.i.: Rosen otthon keres... meskás vásárlóimnak üzenem, hogy ma vagyok utoljára elérhető augusztus előtt...

Rosen mackóhölgy. Lassan készült el, de annál alaposabb. Amilyen ő maga...
Szereti nagyokat sétálni, mindent megkóstolni, finoman elmondani a véleményét mindenről. Igazi társasági hölgy. Szeret mindenkihez kedves lenni. Szíve mélyén hiszi, hogy mindenki jó.


A buksija és a sálja mohair finom szálából készült, csak a színük más. A karjai-lábai pedig 100 bordó gyapjú. Kapott szív gombot a ruhájára és horgolt virágot a sáljára. A piszeorra fekete pamutfonalból hímződőtt a helyére. Pont, ahova kell. :)

Még fotó Rosen mackóról ITT.

Meglepetés a javából

Az az igazi meglepetés, mikor az ember nem számít rá :) Lvica tudja ezt :)))

Köszönöm a meglepetést! Nagyon jól sikerült. És célba találtál. Mindennel.

Hol-mikor kérdések?

Általában hol szoktál kötni/horgolni? Van kedvenc helyed? Miért épp ott?

A legtöbbször a gép előtt kötök :) Ez elég mobil dolog, mert a laptop bárhova szállítható. Jó, majdnem bárhova :)
Ha akad egy kis időm, akkor kezembe veszem...

Volt, hogy egészen egyedi helyszínt/napszakot választottál az alkotáshoz?

Nos, volt már, hogy nem tudtam aludni, ezért hajnalok hajnalán felkeltem és kicsit csattogtattam a tűket... Így készült pl. a sötétkék babacipő :) A legextrémebb helyszín talán a kád volt :) Kicsit körülményes volt eltalálni a pozíciót, de végül csak belőttem :D
Volt már, hogy karácsonyi ebéd közben kötögettem (khmm, izgalmas volt anyósnál a hosszú ebéd...), utakat Erdélybe, vissza, vonaton, buszon, váróteremben, orvosra várva...

Szoktál kézimunka közben mást is csinálni? Vagy ha alkotsz, akkor csakis arra koncentrálsz?

Az alap a filmnézés. Kell valami lötyit választani hozzá, és már kész is a tökéletes program :D Tévénk nincs, de monitoron is csodásan lehet filmezni. Vagy hangoskönyvet hallgatni... bonyolult mintáknál nagyon jó szolgálatot tesznek!
Ha nagyon monoton és minta nélküli részt kötök, vagy a csipkék visszáját, ott olvasni is szoktam. Kezem jár, szemem szintén, csak máshol.
A nasi nem számít a mást_csinálásnak, ugye? :D
Egyébként már annyira hozzászoktam, hogy egyszerre több mindent csinálok, hogy egy szimpla esetnél hiányérzetem van...

Megkérdezném én a színeket...

Vannak olyan színek, emelyek a mágnesszerűen elkapják a tekinteted? Melyik az a szín, amit egészen biztosan nem tudnál kötöttben/horgoltban magadon elképzelni?

Vannak színek, amiknek tényleg nem tudok ellenállni :D Ezek a barna-bordó-zöld színek szoktak lenni. Azt hiszem, ezt nem is kell ragozni. A szemem automatikusan fókuszál ezekre a színekre (és ezek bizonyos árnyalataira... mohazöld, sötétmályvás árnyalat, barna ezernyi arca...) - viszont vannak még színek, amiket szintén kedvelek: szürkék, natúrszínek, vöröses-fűszerszínek.
Van, mikor megfog egy-egy színpárosítás, és azért hordom. Önmagában a rózsaszínt nem hordom, de barna mellett már tetszik. Vagy a türkiz - nem tudnék olyan ruhát felvenni, amiben türkizben pompáznék, valahogy túl harsány az én lelkemnek - de barnával, bronzos árnyalattal már szeretem. A narancssárga is nagyon kedvenc, kiegészítőkben mindenképp :) Egyszer lesz ám narancssárga kendőm :)) Bizony!
És a lilák... Volt egyszer lila korszakom. Ok. 14 voltam. De akkor is :D Minden esetre: ez nem múlik az ember életéből nyomtalanul. Most már nem veszek fel lila ruhákat, de apró részletekben szeretem, ha visszatér. Ez a részlet akár egy egész kardigánig is elmehet :D

Amit egész biztosan nem tudnék felvenni: a sárga. Itt persze lehetne sorolni azokat a színeket, amik nem állnak jól, mert nem az én típusom, de ez most nem volt kérdés :D Viszont a sötétkék jól állna, a fehér bőröm nem annyira sápadt mellette, de egyszerűen nem is veszem észre, mint lehetőség :D :D

Volt már, hogy vettél olyan színt, ami nem áll jól, vagy csak a pillanat heve elkapott, aztán rájöttél, hogy óriási hiba volt? Mihez kezdtél végül a fonallal?

Naná, hogy volt. :D Nő vagyok. Ráadásul heveske, impulzív alkat.
Általában nézegetem. Meg simogatom. Aztán... általában megkötöm ajándékba. Vagy meskára készül valami :))
Még van sárga fonalam is ;)

Zene a lelkednek :)

Kaptam. Megosztom veletek. Az ember röhögve bőgne közben :D
Tudjátok, néha úgy érzem, hogy zenénél nem lehet nagyobb ajándékot adni!