Az ígért fotók :) Sajnos fény még mindig nincs elég, a fotókkal pedig nem vagyok elégedett, de talán látni rajtuk, hogy milyen is ő...
Talán eddig a legszebb darab, ami kikerült az ujjaim közül. Ebben persze nagy szerepe van a hihetetlen puha és szépséges, fáradt lila színű mohairnak. Természetesen nem itthon gyártottak :( A végére kb. 600 m fonal belement :D
A neve Gail, alias Nigthsongs... mindig elmélkedek, hogy vajon mit is jelenthet. De azt hiszem, mindenkinek mást. Viszont a forma, a név meghatározta, hogy ez csakis lila lehet... Éjszaka énekei puha fáradt lilában. Valahogy determinálta ezt a színt.Szerettem volna megmutatni, hogy én hogy hordom a saját kendőimet. Ha valakinek eszébe jut a vállkendő, akkor arra gondol, hogy valami, amit a vállunkra csúsztatva vonulunk, mint Jane Austen Emmája. Persze, így is lehet hordani. De én télen se vagyok hajlandó lemondani az előnyeiről. A finoman kezelt fonalból kötött csipke olyan nagy, hogy többszörösen a nyakba lehet tekerni - a rétegek és finom szálak közt pedig megreked a levegő, nagyon jól szigetel és melegen tart. Ha viszont már nem kell a nyakamba a sál, leengedem a vállamra, kardigán helyett...
Méretei, lazán leterített állapotban mérve: 105 cm x 105 cm x 180 cm. Ezt viszont lehet még csűrni-csavarni, és még én is kényelmesen elférek alatta a debella méreteimmel...
Thursday, 5 February 2009
Sunday, 1 February 2009
Aktualitások
Most úgy döntöttem, hogy mielőtt belekezdek valami új kötésbe, befejezem a Gailt... :)
Már lassan fél km-t belekötöttem :) Nem nagyon merem meghúzni, nehogy a tűről lepotyogjon, nagy vétek lenne... Szóval a méreteiről fogalmam sincs. Egy biztos: egy sor lassan fél órába telik. Tegnap egész estés filmezés közben kötöttem a drágámat és haladtam négy sorral... :D Szóval kicsit csigatempó a dolog.
Ha nem lennék megszállott, biztos félretettem volna - a végeláthatatlan sorok miatt. Ráadásul, ha nem figyelek, elrontok valamit, akkor két sorral arrébb jövök rá a hibára; van, hogy ki tudom bontani, úgy, hogy visszafejtem lefele azt a pár szemet, de ha ráhajtás is van a dolgoban, akkor már nem szép ez a módszer, mert ott lesz bő egy-egy szem, ahol nem kellene. És egy csipkemintában a legtöbb a ráhajtás :D Így próbálok figyelni, mert egy hiba egy órás javítást követ :D
Sajna a fényhiány nem adja a vissza azt a puhaságot és azt a finom, fáradt lila színt, amilyen a kendő... Várom, hogy kész legyek, láthassam teljes pompájában! A mintáját már most imádom, pedig még nincs is feszítve - az egymásba kapaszkodó levelek, mint valami szívek, összekapaszkodva, összetartozva...
***
Hímzés fronton: kicsit átgondoltam azt a Beatrix Potter mintakendőt... :S
Sunday, 4 January 2009
Aki szemfüles, észrevehette, hogy tettem fel a blog oldalára egy fonalszámlálót. Mivel idén már befejeztem egy sálat (Just Enough Ruffle, ravelry link), annak egy része idénre esett, tehát annak a gombolyagnak a méterszámát bele is írtam :) Remélem, lesz hozzá kitartásom és türelmem (számlálóhoz). Egyébként a mintát egy kedves barátom ajándékozta (ezer hála és köszönet újra és újra, de nem vagyok teljesen biztos benne, hogy szeretné a nevét ezzel kapcsolatban itt látni, de majd meginterjuolom), és eleinte csak nézegettem, hogy jaja, nagyon érdekes, tényleg, aztán addig nézegettem, míg megvilágosodtam :) A korábban írt posztban emlegetett különleges fonalat használtam fel hozzá, miután sokadszorra is kibontottam a sálakat, amiket abból kötöttem. Valahogy éreztem, hogy egyik sem az igazi! Hát, a megvilágosodás után tudtam, hogy igen, ez az! Fotó később, még nem mostam-szárítottam, és a szálak is lógnak a végén... :)
Közben hímzek ám. Titkosat. Így nem mutatok semmit :DElkezdtem egy újabb kötést! A kendő neve: Gail (aka Nightsongs), a minta ingyenes, elérhető itt (ravelry link). A minta csodás. Még annál is szebb. :)
A nevét nem értem, honnan kapta. Dehát a művészeket néha nehéz megérteni ;)

