Kesztyű? Nyáron?

Igen. Csakazért is. Igaz, nem volt teljesen saját ötlet, de a forma már annál jobban. Zsussska megkeresett, hogy ő biza szeretne egy zongorakesztyűt, és mi lenne, ha csereberélnénk. Mikor mondta, hogy narancssárgát szeretne, nem bírtam nemet mondani - még sosem kötöttem narancs kesztyűket, és pont jól esett ez a szín a szememnek :)


Megegyeztünk a cserében, én kértem egy howlit, egysoros, egyszerű kis karkötőt, meg egy csupazöld csillivillit, zörgőset. Aztán jött a döbbenet, mikor kinyitottam a csomagom: még egy plussz karkötő is lapult benne, és egy nagyon helyes bross.
Köszönöm a sok meglepit és a cserét :)

Kutyák kicsiben és nagyban

Piroseper szeretett volna egy cápát tőlem, aki folyton az ásványvizes üveget harapja - de aztán kis átgondolás után átevezett kedvesebb/szelidebb vizekre és egy kutyorgot kért, csak macskaméretben.

Nemsokára kapható lesz nagykutyorg és kismacsek mintája :) A kutyorg pofaberendezésével kell keresztezni a macsek testalkatát- és kész is a kiskutyorg!
Köszönöm az összes-összes szavazatot, amit kutyorg kapott! Vagy mondjam azt, hogy wauuuu! Nagyon-nagyon szuper :)

***

Hogy mit szerettem volna én? :)
Már régóta nézegettem a csodás - gombás mintákat és a nesziket is. Az biztos, hogy első körben képet nem fogok vinni - de neszit még vihetek. A kettő házasságából egy remek gombás neszi született. Mit mondjak? Fanni eltalálta, hogy is szeretném, takaros, visszafogott kölső, dobzódó belső (kis zsúfoltan tömény bélést kapott, nagyon jófélét).

photo by piroseper

A duplagombás neszi lesz az útlevelek és repjegy őrzője. Komoly szerep, vidám külső... Tetszik.

Cserebere :))

Eszterrel csereberejátékoztunk :) Bár kicsit győzködni kellett, aztán végül csak összejött a dolog :D Az alap: ő köt nekem egy kis csöbörfogót, én pedig horgolok neki egy epret. Aztán valahogy mindketten kiterjesztettük a dolgot, megbeszélés nélkül ;)
Ő nem egy, hanem két csöbörkefogót kötött nekem, és mindkettő nagyon édes tappancsmintás :) Ráadásul még egy ajakír is lapult a borítékban! Alig hittem a szememnek: olyat küldött, amilyen még soha nem volt nekem :D Ami nagy szó... ismerve mániámat :D



Én is megleptem őt, mert az eper mellé becsúszott két másik kötöttke is: egy ajakírkabát és egy teatasak-kabátka :) Mindkettő kis vadócos-kalózos-egyvelegszínű vékony, festett gyapjúból kötve :)

Babobead gyöngyei

Ez a csere-dolog nagyon ötletes. Tudjátok, amikor nincs annyi pénz, mint szeretnéd, de tudsz olyat alkotni, ami a másik szemében érték: az csodás! A gyöngyök pedig még mindig elkápráztatnak :D Nem olyan rég fedeztem fel őket, azóta alig bírom levenni a szemem róluk :D

Babobeaddel pedig megköttük a nagy üzletet, ő kötött kincsket szererett volna tőlem, én pedig egy kis gyöngyöt. Aztán olyat tett, amit nem kellett volna: választási lehetőséget adott :D Dehát tudhatná, hogy nálam ez kínok kínja, főleg, mert egyből kettő is nagyon megtetszett. Percenként változott a véleményem, hogy melyiket is szeretném. Aztán enyhített szenvedéseimen, kitalálta, hogy szeretne még egy kincset tőlem, és válasszak kettőt :D Persze, nem bírtam ki, hogy ne éljek a lehetőséggel. Majd küldött hármat.

A harmadik egy meg_nem_beszélt meglepetés volt (persze, persze, ez a lényege a meglepetésnek ;)), egy édes kis lámpagyöngy, kedvenc mobilom dísze :)) Nagyon szeretik egymást :) Én meg őket ;)

Jah, és nem fogjátok kitalálni, mi Babobead keresztneve... Igen, Barbara :)) Én és a Barbarák nagyon egymásra találtunk :D

Zsukka csereberéje :)

Erről a birkás táskáról már írtam, azaz említettem, hogy nagyon várom. Már nem. Mert már itt van :D Életnagyságban és csodaszépen-ígényesen megvarrva!!! Nagyobb, mint reméltem :D Nem egy miniszatyor, hanem egy pakolós táska, jó masszív kivitelben. A birka, meg a kockásság: nagyon jó lett! Köszönöm!!!

Törpilla cipője, birka és kockafej

Zsukka és én. Csereprojekt. Juhéé :D

Az alkotások megbeszélése gyorsan megtörtént, egy - két emil is röppent innen oda és vissza, mígnem az is kiderengett, hogy szegről végről vannak közös/kedves ismerőseink, sőt a kicsi a világ is elhangzott, és a művek is ekészültek, miközben ezernyi elterelő dolog került a képbe, mint ezernyi munka, meg születésnapi laptopba költözés, az ablakcseréről nem is beszélve. De most már mindketten a posta fele tartunk :)

Naagyon izgatottan várom, hogy csengessen a postás... :D

U.i. a sok-sok éve áhított laptop számomra teljesen új élmény, egy új lény :), hihetetlen erős, izmos, okos, nagyon szépséges, és elneveztem Renesmeenek. :D Még csak most kezdjük felfedezni egymást és a lehetőségeket. Őt nem fogom leselejtezni, soha. Gyakorlatilag ő az első gépem, amit én választottam, újként került hozzám (nem párom leselejtezése, ami persze, nagyon jó, de neki nem elég jó).
És most kiderült egy újabb gyengeségem: érzelmileg is ragaszkodok gépekhez. A mikróhoz nem, a mosógéphez még úgy sem, azok csak robotok... de a telefonom, a számítógépem... ők valahogy részeim :)