Íme ő, életem első fűzött gyöngy karkötője :) Babra keze munkája. Hát nem csodás?
Ez nem más, mint karamelles csoki. Már a neve is ínycsilandozó! Ráadásul Babra (valamiféle földöntúli megérzései lehetnek, vagy csak nőből van, mint én) kitalálta, hogy tesz rá nekem kis figyegőt. És tudjátok, mit kaptam? Egy katicát :D Imádom a katicákat! Ennél jobban nem is tehetett volna rá!
Annyira örülök neki! Ráadás: nagyon olybá tűnik, ő is örül a tükiz zongorakesztyűnek!
És még mondják, hogy nem lehet visszaforgatni az idő kerekét... Pedig mi cserekereskedünk, mint a régi szép időkben, csak nem két libát egy zsák búzára, hanem nőcis csecsebecséket adunk egymásnak :D
1 day ago
13 comments:
Ja, ja! És csodás csecsebecsét kaptál a tiédért! Lehet, hogy Babrával is egyezkednem kellene?:-)
Remélem élőben is fog tetszeni, legalább annyira mint a kesztyű tetszik nekem!!!
@Barbi: Lehet, lehet!!;)
Nagyon szép a karkötő :)
Nagyon ügyesek vagytok mindketten.
A sálkendődön még mindig csak álmélkodok.
És most a karkötőn épp ugy.
Szia te vagy a Helen ?
Köszönöm a látogatást, szerintem felveheted Marikával a kapcsolatot, biztos kukacol Neked egy táskát valmiért cserébe.
A blogja - Az álmok valóra válnak-
keresd meg.
Én vagyok helen is :D
Gyönyörű darab!
Szia!
Kiteszem a blogod az oldalamra ha nem gond.;)
Gree: megtiszteltetés!
szépséges karkötő!használd egészséggel!:o)
Szép, kifinomult karkötő! Jól passzol majd a tengerparti sétákhoz a hanyagul a válladra vetett kendő mellé. ;-)
Nah, majd mutatom a tengerparti sétás fotót is, ha eljutok végre oda :D
Jaj, tengerpart! (fájdalmas sóhaj) Ebből a szürke szmogos időből nagyon vágyom én is oda. :)
Post a Comment