Már sokszor akartam írni a Twilight Saga-ról. Aztán valahogy nem írtam, mert ez a blog mégsem arról szól. Vagyis igen, mert már régebben is írtam személyes dolgokat, sőt könyveket is, ez pedig mindkettő: személyes és könyv is.Január közepefele láttam először a filmet. Igazán csak arra voltam kíváncsi, hogy mi lehet az a film, ami ekkora kultusszá kezd alakulni, amiért ennyien rajonganak. Annyit tudtam, hogy valami szerelmes-vámpíros sztori. Mit lehet még ebből kihozni? Ráadásul úgy, hogy tömegeket visz kárhozatba...
De persze, itt nem egészen ennyiről volt szó - mint rájöttem kb. 15 perc után. Először csak hümmögtem, és megállapítottam, hogy tiszta szégyen: egy tinikről szóló film tetszik. Kéretik nem megítélni, én is csak gyarló ember vagyok :D
Aztán nem sokáig kellett várnom, jött a mély elhatározás, hogy el kell olvasnom. Tudtam, hogy csak az első kötet jelent meg magyarul, így inkább az angol mellett döntöttem, amiből már megjelent mind a négy kötet.
Hogy mi tetszett benne? Sok minden. Hogy vicces, meg izgalmas, hogy a szereplők maiak, hogy sok szereplő annyira emberi, és annyira közel áll hozzám esetlenségével, makacsságával, aranyosságával, őszinetésegével, ideális pasiságával... Stephanie Mayer úgy meséli Edward és Bella történetét, hogy folyamatosan izgalom alatt tart minket. Az első kötet alatt végig olyan furcsa érzésem volt, mintha valamiféle első szerelem érzését élném át. Kicsit féltem, hogy egyszerre átcsap valami erotikus ereszdelahajamba, de nem, végig megmaradt ez a visszafogott feszültség, amitől izgalmas volt :) Persze, nem csak kettőjükről szól a történet, érdekes figurákkal van tele a Twilight. Aztán a második kötet csak fokozza a dolgot, nem elég a vámpírság, jöhet az újabb fantázia lény :D
Ez a könyv képes volt ébren tartani hajnalig... ami persze, másnapi beesett szemeket és Bellaságot okozott, én is törtem/zúztam magam, mert annyira fáradt voltam napokon keresztül, hogy rendszeresen balesetek értek.
Tetszett :) Számomra egy nagyon emlékezetes könyvélény. Nem is akármilyen.
De persze, itt nem egészen ennyiről volt szó - mint rájöttem kb. 15 perc után. Először csak hümmögtem, és megállapítottam, hogy tiszta szégyen: egy tinikről szóló film tetszik. Kéretik nem megítélni, én is csak gyarló ember vagyok :D
Aztán nem sokáig kellett várnom, jött a mély elhatározás, hogy el kell olvasnom. Tudtam, hogy csak az első kötet jelent meg magyarul, így inkább az angol mellett döntöttem, amiből már megjelent mind a négy kötet.
Hogy mi tetszett benne? Sok minden. Hogy vicces, meg izgalmas, hogy a szereplők maiak, hogy sok szereplő annyira emberi, és annyira közel áll hozzám esetlenségével, makacsságával, aranyosságával, őszinetésegével, ideális pasiságával... Stephanie Mayer úgy meséli Edward és Bella történetét, hogy folyamatosan izgalom alatt tart minket. Az első kötet alatt végig olyan furcsa érzésem volt, mintha valamiféle első szerelem érzését élném át. Kicsit féltem, hogy egyszerre átcsap valami erotikus ereszdelahajamba, de nem, végig megmaradt ez a visszafogott feszültség, amitől izgalmas volt :) Persze, nem csak kettőjükről szól a történet, érdekes figurákkal van tele a Twilight. Aztán a második kötet csak fokozza a dolgot, nem elég a vámpírság, jöhet az újabb fantázia lény :D
Ez a könyv képes volt ébren tartani hajnalig... ami persze, másnapi beesett szemeket és Bellaságot okozott, én is törtem/zúztam magam, mert annyira fáradt voltam napokon keresztül, hogy rendszeresen balesetek értek.
Tetszett :) Számomra egy nagyon emlékezetes könyvélény. Nem is akármilyen.
Visszatérve a filmre: hiányoltam belőle pár dolgot, (mint pl. Alice történetét...) ami benne volt a könyvben, és furcsának találtam pár szereplő összevonását egy-egy karakterbe... de alapvetően megfogta a könyv hangulatát.
Azért kíváncsi lennék, ha újra elolvasnám az első kötetet, ugyanazt a hatást érné-e el nálam, mint először? :D
A könyvekről még valami: örülök, hogy a magyar kiadás megőrizte az eredeti könyvek borítóját, nagyon találóak és szépek! Plussz pont érte!
Azért kíváncsi lennék, ha újra elolvasnám az első kötetet, ugyanazt a hatást érné-e el nálam, mint először? :D
A könyvekről még valami: örülök, hogy a magyar kiadás megőrizte az eredeti könyvek borítóját, nagyon találóak és szépek! Plussz pont érte!
Mindig is ki akartam próbálni, hogy áll... Ugyanis a sapkák, abban a minutumban, ahogy a fejemre kerülnek: mindről kiderül, hogy óriási tévedés. Pedig milyen szépeket láttam...
Posts
